Hahó ötödikesem!
Megtaláltad az első magyar hangszer lelőhelyét? Megfejtés: Istállós-kő, ősemberbarlang
Keresd meg ITT!
Ma az ókori zenéről olvashatsz.
A zenének nagy szerepe volt az ókori művészetekben. A zene, a mozgás és a tánc, valamint a hangszerjáték mindennapjaik része. Írásos feljegyzések, képzőművészeti alkotások tanúskodnak erről.
Az egyiptomiak fő hangszere a hárfa és a fuvola volt, egyéb sípokat, dobokat és csörgőket is használtak. Vallási szertartásokon, ünnepélyeken, társas összejöveteleken zenéltek.
🎵Hallgasd meg EZT !
A görögök életében a zene mindent átszőtt a vallástól a tudományos életig. Drámajátékokon, olimpiai játékokon, ünnepi alkalmakon hangszerkísérettel énekeltek, táncoltak. Hivatalos dalnokaik pengetős hangszerekkel (líral vagy kithara- a kép közepén), fúvós hangszerekkel (pánsíp, aulosz- kettős nádsíp), víznyomásos orgonával kísérték éneküket.
Az ókori rómaiaknál a zene a társadalmi élet egyik fontos része volt, a zenészeket is komoly elismerésben részesítették. Hangszereik a tuba (trombitaféle), a hárfa, csörgők, harangok, és a víziorgona.
Vajon tudod-e, hol található Magyarországon római kori víziorgona maradványa?
Az ókori kínai kultúrában a zenélésnek szigorú szabályai voltak, pl.: a szertartásokhoz kapcsolódó dallamok csak öt hangból állhattak. A zenészek zenekarokban játszottak. A saját zenekar a hatalomjelképének számított. Előfordult, hogy az uralkodó család (három különböző zenekarában játszó) zenészeinek száma több, mint 800 fő volt. Hangszereik a "szájorgona" (seng- bambuszsípokból áll), egyéb sípok, húros és ütőhangszerek.
🎵Végül hallgasd meg EZT is!
Viszonthallásra!👂
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése