Már tanultad, hogy beszéd közben az egymás mellé kerülő mássalhangzók hatnak egymásra. Az ilyenkor érvényesülő esetek a mássalhangzótörvények. Ezeket írásban vagy jelölöd, vagy nem.
Itt láthatod a mássalhangzótörvényeket. A tankönyv 61. oldalán is megnézheted ezt az ábrát, ha valamiért nem látod itt jól.
Először a hasonulásokat nézd át!
1., Teljes hasonuláskor a mássalhangzó teljesen hasonlóvá válik a mellette lévőhöz.
- Van, hogy ezt írásban nem jelölöd, pl.: hagyja - csak kiejtésben haggya.
- Van, hogy írásban jelölöd: pl.: asztal+val - írásban is asztallal; mos+juk - írásban is mossuk; az+ban - írásban is abban.
2., Részleges hasonuláskor a két egymás mellett álló mássalhangzó közül az első a másodikhoz részben hasonlóvá válik. A részleges hasonulás csak kiejtésben érvényesül.
Zöngésség szerinti részleges hasonulás akkor következik be, ha zöngés és zöngétlen mássalhangzó találkozik.
- Zöngéssé válás lesz a a népdal szó esetében, ez kiejtésben nébdal. A p zöngétlen, a d zöngés mássalhangzó, kiejtéskor a p a zöngés párjára, b-re módosul.
- Zöngétlenné válás lesz a vízpart szó esetében, ez ejtésben víszpart. A z zöngés, a p zöngétlen mássalhangzó, kiejtéskor a z a zöngétlen párjára, sz-re módosul.
A képzés helye szerinti részleges hasonulás az n és az utána álló b, p, m, gy, ty, ny találkozásakor következik be.
- Az n ejtésben mindig m lesz, ha utána b, p vagy m áll: pl.:különben - ejtésben külömben; színpad - ejtésben szímpad.
- Az n ejtésben mindig ny lesz, ha utána gy, ty vagy ny áll: pl.: rongy - ejtésben ronygy; konty - ejtésben konyty; színnyomat - ejtésben színynyomat.
Tudom, ez most kicsit sok volt, és talán nem is emlékszel már mindenre, de néhány feladat után biztosan eszedbe jut majd, amiket régebben tanultál.😊
Jó munkát!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése