A helyesírási alapelvek közül ma a kiejtés és a hagyomány elvét ismételheted át.
1., A kiejtés elve
Vannak szavaink, amelyeket pontosan ugyanúgy írunk le, ahogy kiejtjük őket, például szép, kalapács.
Szótövek írása
- A szavak többségében az i, u, ü rövid (füzet, irigy), de néhány szóban mindig í, ú, ű (tehát hosszú!) van (szín, színes).
- A szavak végi i legtöbbször rövid (kicsi, bácsi).
- A legtöbb főnév végén ú, ű (tehát hosszú!) van, de vannak kivételek (kamu, kapu, lapu).
- A melléknevek végén ú, ű (tehát hosszú!) van (gyönyörű, hosszú).
- Mindig rövid a magánhangzó: hatszor, négykor, házig, vásárhelyi.
- Mindig hosszú a magánhangzó: kerekít, házból, kerékről, asztaltól.
- Mindig rövid a mássalhangzó: sajtot, asztalt.
- Mindig hosszú a mássalhangzó: eképpen.
Oldd meg EZT , meg EZT , meg EZT a feladatot! Hibátlan megoldásra törekedj!
2., A hagyomány elve
- A régies írású nevekben (Weöres),
- és a ly-s szavak írásában érvényesül (gólya).
Oldd meg EZT , meg EZT a feladatot! Az első feladatot, ha szükséges, a szüleiddel együtt próbáld! Hibátlan megoldásra törekedj!
Jó munkát!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése